Jaksity György interjú

A Premiumbanking.con.hu stábja Jaksity Györgyöt, a Concorde elnökét kérdezte a jelenlegi gazdasági helyzetről és arról, hogy mire számíthatnak a jövőben a megtakarítók. A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szerint a magyar lakosság komoly pénzügyi tanulási folyamat előtt áll.

Milyen főbb folyamatok határozzák meg a kamat- illetve hozamkörnyezet alakulását napjainkban?
A 2008-ban eszkalálódott válság az elmúlt száz év legsúlyosabb gazdasági válságainak egyike. Más, korábbi válságokhoz hasonlóan, illetve részben azoktól eltérő módon ennek a legmeghatározóbb oka túlzott adósság felépülése volt mind az állam, mind a privát szektor szintjén. A válság kezelésére többféle megoldási kísérlet született. Az egyik egy fiskális válasz, amikor az államok növelik kiadásaikat, lazul a fiskális politika, nő a költségvetési hiány, és így próbálnak pénzt pumpálni a gazdaságba. Természetesen ennek vannak korlátai, hiszen ahol már eleve magas volt az eladósodás, ott ezt nem lehetett lényegesen tovább növelni, illetve ahol nem volt olyan magas, ott pont ez vezetett el a túlzott eladósodáshoz.

Jaksity György

A jegybankok adták a következő, vagyis inkább ezzel párhuzamos választ azáltal, hogy egyrészt nagyon alacsony szintre vitték a kamatokat, másrészt pedig, mivel az alacsony kamatok egy idő után már nem csökkenthetőek tovább, elkezdtek a nyílt piacon állampapírokat vásárolni. Ezáltal lenyomták az állampapírok hozamát, illetve azt tartották szem előtt, hogy a rövid és a hosszú hozamok között ne legyen nagy különbség, tehát ne legyen sokkal magasabb a hosszú lejáratú papírok hozama. Ezt a gyakorlatot az amerikai Federal Reserve, a Bank of England, a japán jegybank és az Európai Központi Bank is sikeresen követte, persze a fenti eszközöket más-más arányban használva. Mindezek eredményeként kialakult az a helyzet, hogy a világ nagy részén ma negatív a rövid reálkamat, illetve van, ahol még a hosszabb lejáratú állampapírok reálhozama is akár 5 évig terjedően negatív, tehát kisebb a hozam vagy a kamat, mint az infláció. Ez azoknak, akik tartoznak (alapvetően a fejlett országok kormányai, illetve adófizetői), nagyon jó hír, hiszen így elinflálódik adósságuk egy része, azoknak viszont, akiknek megtakarításaik vannak, rendkívül rossz hír. A kényelmes megtakarítási lehetőségek, amelyek eddig mindenki számára lehetőségként ott álltak, ma már nem kecsegtetnek nagyon vonzó reálhozammal. Sőt, ahogyan az imént levezettem, vannak olyan eszközök is, amelyek negatív reálhozamot produkálnak, és emiatt rákényszerülünk, hogy sokkal jobban odafigyeljünk, milyen lehetőségek közül tudunk választani.

Vajon miért most érzékelik a magyar megtakarítók, hogy véget ért a magas betéti kamatok által jellemezhető időszak?
A megtakarítók egyrészt azt érzékelik, hogy nominális szinten jelentősen csökkentek a hozamok. Tehát, ha megnézzük, hogy általában a betétek és a kockázatmentes papírok akár 8-9%-os hozamot is produkáltak a tavalyi év elején, most pedig 4%, vagy az alatti szinteken vagyunk, azt látjuk, hogy az abszolút hozamérzékelés is nagyon nagy változáson ment keresztül. Persze időközben jelentősen csökkent az infláció – a tavalyi 6%-os csúcsról 2% alá az idei évben -, és ennek megfelelően ma még pozitív reálkamatot fizetnek a hazai betét lekötési és kockázatmentes befektetési lehetőségek. Azonban egyre inkább az az érzékelés alakul ki a piacon, hogy akár rövid időn belül is hasonló helyzet jöhet létre, mint amiről az imént az Egyesült Államok, Európa vezető országai vagy Japán esetében beszéltem, ahol negatív a reálkamat. Ezt nyilván előbb-utóbb mindenki érzi a saját bőrén, és lázas keresgélésbe kezd, hogy akkor vajon milyen befektetési lehetőség van, ami még védi a megtakarításait az inflációtól.

Milyen hozamokat várhatnak el reálisan a hazai megtakarítók?
Pillanatnyilag még tart az a kellemes állapot, hogy van reálkamat, tehát az inflációtól nem kell tartanunk. Ennek ellenére abszolút reális, hogy a rövid hozamok és kamatok olyan szintre eshetnek le a jövőben, amelyek talán fedezik az inflációt, de akár alacsonyabbak is lehetnek. Ilyenkor az ösztönös és tankönyvi reakció az, hogy egyre kockázatosabb eszközöket választanak a megtakarítók, amelyek várható vagy vélt hozama magasabb az inflációnál. Tehát, ha valakinek folyószámlája és banki betétje volt, akkor a hosszabb lekötésű betétek és bonyolultabb betéti konstrukciók, esetleg alapok, rövid lejáratú kötvények irányába lép. Idővel, amikor már ezek az eszközök sem produkálnak megfelelően vonzó hozamot és megtérülési lehetőséget, a megtakarítók elmozdulnak a kockázatosabb kötvények, ingatlanok és különböző alapok irányába. Végül a folyamat legvégén ott vannak a részvények és az azokhoz kapcsolódó egyéb konstrukciók. Jelenleg gyakorlatilag pénzügyi elnyomás van a világban, ami azt jelenti, hogy a megtakarítók rákényszerülnek, hogy egyre kockázatosabb eszközöket válasszanak, amennyiben vonzó hozamot akarnak kapni.

Milyen új ismereteket követel meg ez a folyamat, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a befektetési döntések meghozatala során?
Ez bizony egy nagyon új kaland, hiszen megtakarításaink nagy része általában kevésbé kockázatos eszközökben található. Egyrészt azért, mert a kockázatosabb befektetésekhez az átlag megtakarítónak nincsenek megfelelő információi, tudása, tapasztalata, másrészt pedig azért, mert nincs meg a fejlett országokéhoz hasonló szintű pénzügyi kultúránk, nem piacgazdaságban nőttünk fel, és alig több mint két évtizede rendelkezünk ezekkel az alternatív megtakarítási lehetőségekkel. Összességében tehát ez egy tanulási folyamat. Azok esetében, akik soha életükben nem találkoztak még kockázatosabb befektetésekkel és most erre kényszerülnek, ez a tanulási folyamat még csak most indul. Nyilván, az averzió a magasabb kockázattal szemben magasabb, a tanulási idő viszont ugyanolyan hosszú, lényegében teljes szemléleti átalakuláson kell viszonylag gyorsan átesniük, hiszen minél később teszik meg ezeket a lépéseket, annál hosszabb ideig lesz alacsonyabb a hozamuk, mint amit jónak látnának. A folyamat során növelik a kockázatokat a várt magasabb hozam reményében, de természetesen ez a kockázat okozhat akár veszteségeket is.

Nagy segítség lehet, ha ebben a tanulási folyamatban professzionális befektetési tanácsadók is segítik az embert. Hol húzódik az a határ, ahonnan érdemes profikhoz fordulni?
Azt hiszem, hogy aki kilép a banki megtakarítási lehetőségek, és azokon belül is az alacsonyabb kockázatú eszközök világából – ilyen például a folyószámlán tartott pénz, a banki betét és más betéti konstrukciók is -, annak olyan új információkra és annyi új pénzügyi ismeretre van szüksége, amellyel elég kevés hazai megtakarító rendelkezik. Itt már olyan szakemberek és olyan cégek szolgáltatásait érdemes igénybe venni, amelyeknek ez a szakmai elhivatottsága, erre szólnak az engedélyeik, ezzel foglakoznak évtizedek óta és megfelelő segítséget, támogatást tudnak nyújtani, hogy az adott család a legjobb döntéseket hozza meg a pénzügyei terén.

Milyen termékek biztosíthatnak magasabb hozamot a magyar megtakarítóknak?
Amennyiben egy átlagos banki megtakarításokat preferáló ügyfél gondolkodásából indulunk ki, az első lépés, ami távolabb visz minket a banki lekötések világából, azok az állampapírok. Mind a magyar, mind más európai államok állampapírjait nyugodtan lehet javasolni befektetésként, az európai paletta önmagában is elég széles, hiszen ott vannak a periféria országok, ahol 4-5 %-os kötvényhozamok is vannak, illetve ott van Németország, ahol nemrég 1% közelében volt a 10 éves állampapír kamata (jelenleg a 2%-ot közelíti). Bőven akad tehát választék a kevésbé illetve az inkább kockázatos kibocsátókból. Ha azonban ennél is magasabb kockázatban és hozamban gondolkodunk, akkor a nagy, kellő biztonsággal működő multinacionális vállalatok kötvényeit javasolnánk, amelyek egy kicsit több kockázatot és valamennyivel magasabb hozamot biztosíthatnak. A befektetési alapok az elmúlt hónapok, sőt talán az elmúlt évek sikertermékei. Ezeknek ma már számtalan műfaja létezik, felsorolni is lehetetlen lenne, hogy hányféle portfóliót alakítottak ki magyar és külföldi szolgáltatók, amelyek mind elérhetőek a Concorde-nál. Ezekből ki-ki a saját szája íze illetve kockázatvállaló képessége alapján – természetesen megfelelő szakmai támogatottság és segítség mellett – alakíthatja ki a számára legvonzóbbat.

Miért döntött úgy a Concorde, hogy belép a premium banking szolgáltatók piacára?
Úgy láttuk, hogy ez nem csupán egy piaci rés, hanem rés a saját szolgáltatásainkat tekintve is. Jó minőségű szolgáltatást nyújtunk azoknak az ügyfeleinknek, akik aktívan, akár napi szinten kereskednek az értékpapírpiacon, és tőlünk alapvetően támogatást, lebonyolítást vagy technikai segítséget, illetve elemzést és tanácsokat is várnak, de saját döntéseket hoznak és magas kockázatvállaló képességgel rendelkeznek. A szolgáltatási spektrumunk másik végén private banking üzletágunk áll, és a kettő között láttunk egy olyan lehetőséget, ahol nemcsak mi nem nyújtottunk korábban specifikus szolgáltatást, hanem a piacon sem nagyon alakult ki megfelelő szolgáltatási típus. Ezalatt azt értjük, hogy a két befektetési-megtakarítási forma közötti valamilyen egyvelegben érdemes gondolkodni. Habár ugyanolyan, meghatározóan értékpapír típusú befektetésekről beszélünk, de az ügyfelek számára sokkal inkább testreszabott, ha úgy tetszik kész termékként a kezébe adható befektetési konstrukciót alakítottunk ki, amelyeknek alacsony a kockázata. Ebben az esetben mi gondoskodunk arról – mint szolgáltató -, hogy megfelelő diverzifikációval és megfelelő szelekcióval csökkentsük a kockázatot, ugyanakkor fenntartsuk azt a lehetőséget, hogy az elvárt, az inflációnál magasabb hozamot tudjanak elérni ügyfeleink anélkül, hogy nagyon el kellene mélyedniük abban, hogy ezek a portfóliók milyen elemekből állnak össze. Természetesen, ha valaki érez eziránt vonzalmat és van rá ideje, akkor mi nagyon szívesen beavatjuk ebbe a folyamatba, illetve a saját szája íze szerint alakíthatja a portfólióját – tehát tulajdonképpen ez egy nagyon rugalmas lehetőség.

Milyen filozófiát követnek a Concorde tanácsadói és munkatársai a befektetési folyamat során?
Bármelyik szolgáltatásunkat nézem, a legfontosabb, hogy nagyon jól ismerjük az ügyfeleinket. Sok időt töltünk azzal, hogy jó kapcsolatba kerüljünk, másrészt célunk, hogy folyamatosan minél jobban megismerjük ügyfeleink pénzügyi igényeit, pénzügyi helyzetét, a család megismerhető terveit. Mindemellett próbálunk közösen gondolkodni az ügyfelünkkel, hogy ez a pénzügyi tervezés mikor hozza a legjobb eredményeket a család szempontjából. Amennyiben ezek az információk biztonsággal a rendelkezésünkre állnak, és ebben egyetértés van az ügyfelünkkel, akkor nagy pontossággal tudunk ajánlani olyan portfóliókat és megtakarítási lehetőségeket, amelyeket speciálisan ügyfeleinkre szabtunk. Ebben benne van a Concorde alapítása óta eltelt 20 év tapasztalata és tudása. Nyugodtan mondhatom, hogy mindezt sikeresen műveljük, és így ügyfeleink nyugodtan fekhetnek le, nem kell aggódniuk nálunk tartott megtakarításaik reálértéke miatt.

Szeretne többet tudni a premium bankingről? Kattintson, és tudjon meg többet!

Ha tetszett, kérjük, ossza meg!

Címkék:

Comments are closed.

Top