Befektetési jegyek – Hogyan válasszunk?

A befektetési jegyek azoknak megtakarítóknak nyújtanak megoldást, akik a betéti kamatoknál magasabb hozamra vágynak. Az alacsony hozamkörnyezet miatt már tavaly is nagy sikernek örvendtek az ilyen típusú befektetések, népszerűségük pedig továbbra is kitart. 2014 októberéig 20%-kal nőtt a befektetési alapok eszközértéke a BAMOSZ statisztikája alapján. A befektetési jegyek kellően likvidek, adott esetben megfelelően diverzifikáltak és nem kell a vásárlás után sokat foglalkozni velük, azt professzionális szakemberek végzik el helyettünk. Csupán alapot kell jól választani, ami elsőre könnyebbnek hangzik, mint amilyen valójában.

Annyi különböző típusú alap létezik – elég, ha csupán a hazaiakat nézzük – hogy könnyű elveszni a széles kínálatban. Csak egy példát hozva: a Concorde Értékpapír ügyfelei nyolc alapkezelő több mint száz hazai befektetési alap jegyeit vásárolhatják meg. Ezek között találhatunk részvény, kötvény, pénzpiaci és abszolút hozamú alapokat is.

Mire figyeljünk a befektetési jegy választás során?

Kockázati profil

Köztudott, hogy minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a várható hozam. Emiatt fontos, hogy a befektető a kockázatviselési képességének megfelelő alapot válasszon. Alapesetben itt hüvelykujj-szabály, hogy sorban a részvényalapok a legkockázatosabbak, utána következnek a kötvények, majd a pénzpiaci alapok. Felmerül a kérdés ugyanakkor, hogy hova soroljuk az oly népszerű abszolút hozamú alapokat. Ehhez általában a befektetési politikát érdemes megnézni, a Concorde Prémium1 alapja vagy a VM alap is deklaráltan alacsony volatilitású alapok, míg a Concorde Columbus, vagy a Concorde Citadella, a magas hozam érdekében magasabb kockázatot is hajlandó vállalni. Amikor pénzünket kockázatosabb befektetési jegyekre váltjuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, amiről sokszor a professzionális befektetők is megfeledkeznek, még pedig hogy a magasabb kockázat nem garantálja a magasabb hozamot, csupán azt, hogy adott esetben sokkal magasabb hozamot is el lehet érni, ugyanakkor a veszteség valószínűsége is jelentősebb. Emiatt érdemes mérlegelnünk, hogy a magasabb hozam reményében el tudjuk-e viselni adott helyzetben a nagyobb bukás lehetőségét. Ha például az orosz piacba fektető alapokat nézzük, 2010-ben volt olyan alap, amivel 36%-ot lehetett keresni, míg az azt követő évben 12%-ot buktak a befektetők.

Múltbéli teljesítmény

A megtakarítók, mivel nem látják a befektetési jegyeken keresztül az alapok pozícióit, csupán a múltbéli hozamokat használhatják referenciaként. Ezzel óvatosan kell bánni, a múltbéli hozam egyáltalán nem garancia a jövőbeli teljesítményre, valamint a túlélési torzítás veszélye is fennáll (tartósan rosszul teljesítő alap nincs, az általában megszűnik), ugyanakkor az esetek többségében ez működhet. Azok az alapok, amelyek tartósan, több éven keresztül túl tudják teljesíteni a piacot vagy akár a versenytársaikat, nagyobb valószínűséggel ismétlik meg ezt a jövőben.

Nehéz megtalálni tehát a megfelelő befektetési alapot, attól függően ki milyen típusú befektetést preferál. Előfordulhat, hogy egy-egy esetben a teljesítmény és kockázat végül elmarad a várakozásainktól. Amit ilyenkor tehetünk, hogy mérlegeljük, vajon jól választottunk-e. A döntésben szerepet kaphatnak a „szubjektív faktorok” is. Ha például hiszünk az alapot kezelő személyek szakértelmében és/vagy a befektetési stratégiában nem biztos, hogy hibát követtünk el az adott befektetési jegy választásánál és hosszabb távon továbbra is jövedelmező lehet a befektetés.

Ha tetszett, kérjük, ossza meg!

Címkék:

Comments are closed.

Top