Betéti kamatcsúszda

Az elmúlt tíz év (eddig megy vissza az MNB statisztikája) legalacsonyabb betéti kamatait nyújtja a bankszektor a nála elhelyezett betétekért. Az átlagosan alig valamivel 4 százalékot meghaladó kamatok még ugyan fedezik a megtakarításaik jelenleg mesterségesen alacsony szintre csökkentett infláció folytán elvesző vásárlóértékét, de az így kapott reálkamat egy részét a kamatadó átlagosan másfél százalékra csökkenti.

Hogyan alakítják a bankok a betéti kamatokat?

A bankrendszer a betéti kamatok alakítása kapcsán a két dolgot vesz figyelembe. Egyrészt azt, hogy mekkora szüksége van betétekre, másrészt azt, hogy mekkora a jegybanki alapkamat mértéke. Látható, hogy a bankok sokkal gyorsabban reagálnak az alapkamat csökkentésére, hiszen a nemzeti banktól kapható forrásokhoz képest nem érdemes drágábban forrást gyűjteniük. Ugyanakkor a jegybanki kamatemeléseket csak jóval lassabban, és nem is teljes mértékben reagálják le a banki kamatok. Így volt ez mindhárom kamatemelési ciklus esetében az elmúlt 10 évben, vélhetően hasonló lesz a banki kamatok sorsa egy következő jegybanki kamatemelés során is.

A banki betéti kamatok és a jegybanki alapkamat alakulása – Forrás: MNB

A jegybank kamatemelésre kényszerülhet

A jegybank most egy – szerintünk – erőltetett kamatcsökkentési ciklusban van. A kéthetes kamatokat a Monetáris Tanács egy év alatt 7-ről 4 százalékra tornázta le. Ennek oka a kedvező inflációban, és a támogató nemzetközi környezetben keresendő. A jegybank az inflációt célzó politikát folytat, azaz akkor, amikor a 3 százalékos célt jelentősen meghaladja a várt infláció mértéke, emeli az alapkamatot, akkor, amikor az inflációs kilátások jóval kedvezőbbek 3 százaléknál, csökkenti azt. Az idén átlagban valamivel 2 százalék fölötti pénzromlási ütem teret adott a jegybanknak a kamatcsökkentésre. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy az infláció csökkenésében jelentős szerepet játszottak azok az átmenetinek tekinthető intézkedések, amelyek a lakossági rezsiköltségek több körben bekövetkezett mérséklését eredményezték.

Ráadásul a befektetői bizalom is véges, pontosabban folyamatosan változó: az a kedvező környezet, amely az alacsony kamatokat lehetővé tette Magyarországon gyorsan tud változni. Ha a jó időszakokban a jegybank nem tud elegendő bizalmat felépíteni, akkor a hangulatromlás időszakában vagy kamatemelésre kényszerül, vagy kénytelen lesz a forint árfolyamának komoly gyengülését végignézni.

Látva a hosszabb távú hitelek kamatainak 6 százalék feletti szintjét, pont ez az, amire ma a befektetők számítanak: idővel a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklus kezdéséről kell, hogy döntsön. Ellenkező esetben a gyengülő árfolyam az infláció emelkedését eredményezi.

Összességében nem tűnik jó befektetésnek a bankbetét

A jegybank ezért nagy valószínűséggel kamatot emel 2014 folyamán. Azonban a kamatemelést nem várható, hogy teljes mértékben követik a bankok betéti kamatai. Még kevésbé várható, hogy olyan mértékű lesz a banki kamatemelés, amely az infláció emelkedését kompenzálhatja. Ezért a következő két évre az várható, hogy a betéti kamatok a jelenleginél is kevésbé lesznek képesek kompenzálni a pénz vásárlóértékének romlását.

Ha tetszett, kérjük, ossza meg!

Címkék:

A szerzőről

Samu János 2004 óta dolgozik a Concorde-nál, mint makrogazdasági elemző. Pályája során háromszor nyerte el a Napi Gazdaság Év Elemzője címet. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen történt diplomázását követően a Világgazdaság újságírója, majd az Államadósság Kezelő Központ vezető elemzője volt. Elemzési szakterületéhez a elsősorban a magyar, lengyel, orosz és török gazdaság elemzése tartozik.

Comments are closed.

Top