Abszolút hozamú alapok – ha esik, ha fúj

A hosszabb múltra visszatekintő külföldi megtakarítási piacokon régóta ismertek és népszerűek az ún. abszolút hozamú alapok. A hazai befektetési alap piacon mintegy tíz évvel ezelőtt jelentek meg az első ilyen típusú alapok, népszerűségük azonban igazán a közelmúltban ugrott meg.
Ebben a részvény- és kötvénypiacok korábbi években tapasztalt  megnövekedett volatilitása mellett a banki kamatok jelentős csökkenése játszott elsődleges szerepet.

Abszolút hozamú alapok vs hagyományos befektetési alapok

Abszolút hozam

A klasszikus befektetési alapok általános ismérve, hogy jellemzően csak egy eszközosztályban (kötvény, részvény vagy ingatlan) fektetnek be, és a befektetési politikában lefektetett „játékszabályok” az eszközallokációt illetően eléggé megkötik az alapkezelő kezét. A hagyományos befektetési alapok teljesítményüket is jellemzően valamilyen, az adott eszközosztály átlagos teljesítményét reprezentáló indexhez kötik, illetve ahhoz viszonyítva mérik, az eltérések pedig általában nem jelentősek, egy-két százalékpontosak az ún. benchmarkhoz képest. Úgy is mondhatnánk, nincsenek csodák, például ha egy adott hazai részvénypiaci alap eszközeinek túlnyomó részét a hazai részvénypiacon kell, hogy befektesse, teljesítménye sem igen tud elszakadni a hazai részvénypiac, illetőleg az azt mérő BUX teljesítményétől. Az alapkezelő csak okos részvénykiválasztással – a várakozásai szerint felülteljesítők felül-, az alulteljesítők alulsúlyozásával – tud a benchmarknál magasabb hozamot elérni, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a hozam pozitív lesz a részvénypiac általános zuhanása esetén is.

Lehet a negatív hozam jó teljesítmény?

Tegyük fel, hogy a részvényalap befektetési jegyeinek árfolyama egy adott évben 18%-kal csökken, miközben a BUX mondjuk 20%-ot esik. Az alapkezelő jól teljesített, hiszen az adott befektetési politika mellett (ti. hogy az alap eszközeinek túlnyomó részét hazai részvényekbe kell fektesse) felülteljesítette a benchmarkot, ez azonban nem vigasztalja azt a megtakarítót, aki eközben 18%-os tőkevesztést szenvedett el. Rosszul választott? Alapkezelőt vélhetően nem, csak eszközosztályt. Olyan alapot választott, amely a részvénypiacon volt kénytelen befektetni, miközben az zuhant.

Cél: a pozitív, kockázatmentest meghaladó hozam

Igazából erre a problémára kínálnak megoldást az abszolút hozamú alapok. Ezeknél az alapoknál az alapkezelő viszonylag nagy szabadságot kap a befektetési politikát illetően, a tőkepiac bármely szegmenségben (részvény-, kötvény-, deviza-, nyersanyagpiacok) befektethet, és nemcsak vételi, hanem akár eladási (short) pozíciót is felvehet. Az egyetlen cél: bármilyen tőkepiaci körülmények között pozitív, a kockázatmentes vagy állampapír hozamot meghaladó hozam elérése. Ebben a konstrukcióban az alapkezelő leveszi a megtakarító válláról a „nagy döntést” az eszközallokációt illetően.

Fókuszban az alapkezelő

Ezáltal természetesen az alapkezelő személyes szerepe is jelentősen felértékelődik. Semmi más, csak az ő felkészültsége, szakmai tudása, tapasztalata fogja rányomni a bélyegét az alap teljesítményére. Az nem lesz viszonyítható semmilyen benchmark indexhez – a lényeg, hogy a hozam pozitív, és közép-hosszú távon a kockázatmentes hozamot érezhetően meghaladó legyen.

Abszolút hozam – különböző kockázat

Az alapkezelő befektetési politikát illető meglehetős szabadsága folytán azonban az egyes abszolút hozamú alapok kockázatossága (amit az árfolyam volatilitásával, szórásával mérünk) jelentősen különbözhet.

Természetesen a múltbeli hozamok semmiképpen sem jelentenek garanciát a jövőre nézve. A kockázatra azonban ez nem feltétlenül igaz. A múltbeli szórás jól jelezheti azt, hogy az alapkezelő mennyire kockázatos befektetési politikát folytat, és amennyiben nincsen változás a befektetési politikában illetve az alapkezelő személyében, úgy nagyjából erre a kockázati szintre lehet számítani a jövőben is.

Amennyiben a befektető nem szeretné maga felvállalni az eszközallokációs döntést, és így nem hagyományos, hanem abszolút hozamú alapot választana, de nem szeretné „futni” egy adott alapkezelő személyes kockázatát, erre is van már megoldás. Az Accorde Prémium Alapok Alapja több abszolút hozamú alapot foglal magában, így az egyes alapkezelők esetleges rossz döntéseiből fakadó kockázat csökkenthető a hozam magasan tartása mellett.

 

Tabányi Mónika, a Concorde privátbanki üzletágvezetője

Ha tetszett, kérjük, ossza meg!

Címkék:

Comments are closed.

Top