A nyersanyag, mint befektetés

A pénzügyi innováció fejlődésével a korábban csak a nagybefektetők, intézményi ügyfelek és vállalatok részére rendelkezésre álló befektetési lehetőség, a nyersanyagpiacok elérése immár a lakosság részére is elérhetővé vált. Ennek oka, hogy az elmúlt években létrejöttek azok a termékek – tőzsdén kívüli befektetési alapok, illetve ETF-ek – melyek segítségével ez egyszerűen és gyorsan megtehető.

A nyersanyagpiaci pénzügyi befektetések esetén érdemes hangsúlyozni, hogy több szempontból is más típusú termékről van szó, mint egy hagyományos értékpapír esetében. Fontos szempont, hogy a megvásárolt pénzügyi eszköz sok esetben nem jelenti a mögöttes nyersanyag tényleges fizikai birtoklását – bár ez sem kizárt – hanem csupán valamilyen pénzügyi közvetítő által kibocsátott igazolás, illetve értékpapír megvásárlását takarja. Ennek oka, hogy így a befektetés sokkal könnyebben végrehajtható, illetve költséghatékonyabb módon tehető meg. Nehéz például elképzelni, hogy valaki otthon hordókban nyersolajat tároljon, ugyanakkor a befektetési termékeken keresztül könnyen megvalósítható az olajba történő befektetés.

Van olyan megoldás, amely esetében az adott nyersanyaghoz kapcsolódó értékpapír mögé az azt kibocsátó bank ténylegesen meg is vásárolja a fizikai terméket, míg sok más esetben csupán egy adott termék tőzsdei határidős árának követését vállalja. Az első eset jellemzően a tartós, nem romlandó és kis helyen is nagy mennyiségben tárolható nyersanyagok esetén elfogadott – ilyenek például a nemesfémek – a második pedig inkább a romlandó, túlságosan nagy helyet elfoglaló és nehezebben szállítható termékek esetében gyakori, a legtöbb nyersanyag egyébként az utóbbi kategóriába tartozik.

Fontos tudni továbbá, hogy a határidős árfolyamkövetés esetén a befektetők által elért hozam akár jelentősebben is eltérhet az alaptermék árának változásától. Ennek oka az, hogy ezek a tőzsdei befektetések mindig a legközelebbi, az adott nyersanyagra vonatkozó határidős árfolyamot követik le, amikor pedig ez a kontraktus kifut, a nyersanyagpiaci vételi pozíciót az adott terméket menedzselő bankok és alapkezelők átkötik az azt követő határidőre – hiszen magát a fizikai termékeket nem vették meg, nem is tudták volna azt megtenni. A két határidős árfolyam közötti különbséget pedig a befektető megnyeri vagy elveszíti, attól függően, hogy emelkedő határidős görbéről (ez az ún. contango) vagy pedig csökkenőről (backwardation) van szó. Az előbbi a nyersanyagpiaci befektető számára negatív, az utóbbi pedig pozitív addicionális hozamot jelent.

Milyen típusú nyersanyagokba fektethetünk?

A befektetők számára ma már a nyersanyagok széles spektruma elérhető. Két nagy csoportjuk az ún. soft és hard (lágy és kemény) nyersanyagok, az előbbihez az agrártermékek (így a búza, kukorica, szója, kakaó, kávé, narancslé, repce, sertés, marha és társaik), az utóbbihoz pedig az ipari és nemesfémek, valamint az energiahordozók tartoznak. A legfontosabb befektetők számára is elérhető ipari fém a réz és az alumínium, de sok más fémre is elérhető ma már befektetési termék, ilyen a cink és a rozsdamentes acélokban használt nikkel. A nemesfémek esetében a legszélesebb a befektetési lehetőségek tárháza, és mint említettük, ezek esetében a fizikai fémet ténylegesen birtokló alapok is elérhetők. A négy nagy kereskedett nemesfém az arany, az ezüst, illetve a jelentős ipari felhasználással is bíró platina és a palládium. Fontos termék továbbá a különböző olajok és olajszármazékok, pl. benzin piaca, valamint a földgáz is.

 

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája

Ha tetszett, kérjük, ossza meg!

Címkék:

Comments are closed.

Top